Bogar Bárd Meséi

A varázsló és a Pattogó Fazék

A Szerencse Színes Szökőkútja

A mágus szőrös szíve

Nyiszi Nyuszi és a Locsifecsi Fatönk

A három testvér meséje

Bevezetés:

A Bogar bárd meséi ifjú varázslók és boszorkányok számára írt történetek gyűjteménye. Évszázadok óta népszerű esti olvasmány, ennélfogva a pattogó fazék és a szerencse színes szökőkútja a roxforti diákok zömének éppolyan jó ismerőse, mint a mugli (varázstalan) gyermekeknek a Hamupipőke vagy a Csipkerózsika.

Bogar történetei sok tekintetben hasonlítanak a mi tündérmeséinkre - pl. a jó bennünk is elnyeri a jutalmát, a rossz pedig méltó büntetését -, egy dologban viszont szembetűnően különböznek tőlük. A mugli tündérmesékben a hős vagy hősnő megpróbáltatásai jellemzően a mágiában gyökereznek: a gonosz boszorkány megmérgezi az almát, százesztendős álmot bocsát a királylány szemére, vagy épp szörnyeteggé változtatja a királyfit. Ezzel szemben Bogar bárd meséiben olyan hősökkel és hősnőkkel találkozunk, akik maguk is rendelkeznek a varázslás képességével, mégis ugyanolyan nehézségekkel szembesülnek, mint mi. Bogar meséi varázslószülők nemzedékeinek segítettek abban, hogy megvilágítsák gyermekeik számára a fájdalmas igazságot, miszerint a mágia éppannyi gondot okoz, mint amennyit megold.

Egy további fontos különbség jelen fabulák és mugli megfelelőik között, hogy Bogar boszorkányai sokkal aktívabban keresik boldogságukat, "próbálnak szerencsét", mint a mi tündérmeséink hősnői. Ása, Altéda, Amáta és Nyiszi mind olyan boszorkányok, akik saját kezükbe veszik sorsukat, nem a durmolás világrekordját próbálják megdönteni, s nem arra várnak, hogy valaki visszahozza elveszett fél pár cipőjüket. Aki ebből a szempontból kivételt képez, és inkább a mi mesebeli királylányainkhoz hasonlóan viselkedik - a megnevezetlen leány A mágus szőrös szívében -, annak a történetét nem a "boldogan élt, amíg meg nem halt" befejezés zárja.

A mesék XV. századi szerzője, Bogar bárd életének történetét nagyrészt homály fedi. Annyit tudunk róla, hogy Yorkshire szülötte volt, és az egyetlen fennmaradt fametszet tanúsága szerint kivételesen dús szakállal büszkélkedhetett. Amennyiben meséi híven tükrözik nézeteit, bizonyára kedvelte a muglikat, s nem gonosznak, csak tudatlannak tartotta őket; a fekete mágiától idegenkedett, és úgy vélte, hogy a mágusnép legszégyenletesebb tettei mögött olyan, nagyon is emberi gyarlóságok rejtőznek, mint a könyörület hiánya, a közöny és a kevélység, melyek rossz irányba fordíthatják a tehetséget. Ezekben a mesékben nem azok a hősök és hősnők diadalmaskodnak, akik a legnagyobb varázserővel rendelkeznek, hanem azok, akiket jóindulat, józan gondolkodás és találékonyság jellemez.

Korunk varázslói közül köztudottan hasonló nézeteket vallot Albus Percival Wulfric Brian Dumbledore professzor, a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola Merlin-díjas igazgatója, a Varázslók Nemzetközi Szövetségének elnökhelyettese, a Wizengamot főmágusa. A szemléletbeli hasonlóságot ismerve is meglepetést okozott azonban, mikor a Dumbledore által végrendeletileg a roxforti levéltárra hagyott nagy mennyiségű iratanyagból a Bogar bárd meséihet írt kommentárok kerültek elő. Sosem fogjuk megtudni, hogy a professzor e munkát csupán a maga örömére vagy későbbi publikálás céljára készítette-e; mindazonáltal Minerva McGalagony professzor asszony, a Roxfort jelenlegi igazgatónője szíves engedelmével jelen kiadványban közzétesszük Dumbledore jegyzeteit a mesékkel együtt, melyeket most Hermione Granger új fordításában közlünk. Dumbledore professzor kommentárjai, amelyek a mágiatörténeti vonatkozású meglátások mellett személyes emlékeket és az egyes történetek leglényegesebb elemeit érintő magyarázatokat is tartalmaznak, reményeink szerint a varázsló és mugli olvasók egy újabb nemzedékét segítik hozzá a Bogar bárd meséi értékeinek felfedezéséhez. Akik személyesen ismerték Dumbledore-t, valamennyien úgy vélik, hogy a professzor úr lelkesen támogatná jelen vállalkozást, hisz ennek keretében minden befolyó jogdíj adományként továbbításra kerül a Children's High Level Group-hoz, amely olyan gyermekek érdekében tevékenykedik, akiknek nagy szükségük van a támogatásra.

Szükséges még egy apró megjegyzést tennünk Dumbledore professzor egyik kommentárjával kapcsolatban. Legjobb tudomásunk szerint a jegyzetek körülbelül tizennyolc hónappal a roxforti csillagvizsgáló toronyban lezajlott tragikus események előtt készültek el. Aki ismeri a legutóbbi varázslóháború történetét (például mert olvasta a Harry Potter életéről szóló hét kötetet), észreveheti, hogy Dumbledore professzor nem árul el mindent, amit a könyvünkben szereplő utolsó meséről tud vagy sejt. Ennek oka talán az, amit a professzor úr jó néhány évvel ezelőtt legkedvesebb és leghíresebb diákjának mondott: "Az igazság csodálatos dolog, de szörnyű is lehet, ezért nagyon óvatosan kell bánni vele." Akár egyetértünk ezzel a gondolattal, akár nem, ne kárhoztassuk azért Dumbledore professzort, hogy meg kívánja óvni a leendő olvasókat bizonyos kísértésektől, amelyeknek ő maga sem tudott ellenállni, és amiért oly szörnyű árat kellett fizetnie.

J. K. Rowling

2008

Megjegyzés a lábjegyzetekről

Mivel Dumbledore professzor nyilvánvalóan a varázslóközönségnek szánta kommentárjait, itt-ott magyarázatot fűztem az olyan kifejezésekhez, gondolatokhoz, amelyek nem feltétlenül világosak a mugli olvasók számára.

JKR

(Forrás: J.K.Rowling -- Bogar bárd meséi)

~¤~ Vissza a Menübe! ~¤~

~¤~ Vissza a Főoldalra! ~¤~